Nyitókép: Getty Images/Thierry Bresillon
A jelenkor az emberiség számára nem csak új lehetőségeket, de komoly kihívásokat is tartogat. Egy olyan érában, melyet az információ gyors generálása és köröztetése jellemez, a kommunikáció ökoszisztémája mély átalakuláson megy keresztül. Ez az átalakulási folyamat azonban a pozitív előrelépések mellett morális, kulturális és humanitárius kihívásokat is felölel.
A mesterséges intelligencia és az algoritmusok azáltal, hogy a mindennapi élet integráns részeivé váltak a technológiai előrelépés eme új és kihívással teli korában, merő eszközökből aktorokká léptek elő, melyek alakítják is a hatalmi dinamikákat.
Ma, amikor az emberiség az „igazság válságaként” ismert bizonytalan kuszasággal küzd, és az igazságot a hazugságtól elválasztó vonal egyre inkább elmosódik, komoly kihívásokkal nézünk szembe. És értjük azt is, hogy eme bizonytalanságban a kiigazodás egyetlen módja a hatékony kommunikációs stratégiák kialakításán keresztül vezet.
A prioritásunknak annak kell lennie, hogy hatékonyan elemezzük és menedzseljük a társadalom javára a technológia által átalakított kommunikációs ökoszisztémával járó lehetőségeket és kockázatokat. A friss innovációk megváltoztatják a társadalom kommunikációs szokásait, s a digitális média mindennapi életünk egyre jelentősebb részévé válik. Eme átalakulás legfeltűnőbb jellemzője a mesterséges intelligencia hatása a kommunikációs folyamatokra.
A mesterségesintelligencia-eszközök gyorsan alakítják át bolygónkat és az összes szektort. Ma a mesterséges intelligencia a stratégiai kommunikáció paradigmaváltó erejeként tűnik ki. A lehetőségek, melyeket az adatelemzés, a tartalomgyártás és a krízismenedzsment terén kínál, olyan gyorsaságot és hatékonyságot tesznek lehetővé, melyek akár néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek voltak. Ezek a nemrég még a sci-fikben elképzelt dolgok mára mindenki számára elérhetők.
Sajnálatos módon azonban ez a technológia is kitett annak a veszélynek, hogy digitális fegyverré váljon, ha hasznos potenciálját nem a megfelelő célokra használjuk.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát. Ez jelentősen felerősíti a dezinformáció, a manipuláció és az etikai kihágások pusztító hatásait. Az egyén visszhangkamrákba zárása egy algoritmusok irányította világban csak a társadalmi polarizációt szítja, miközben az igazság helyébe manipuláció lép. Ez a körülmény hívja fel a figyelmet az etikai alapelvek alkalmazására az AI szabályozásában. Az AI használata a digitális szférában emellett számos egyéb téren ad okot aggodalomra, ideértve az erkölcs, transzparencia és elszámoltathatóság vonatkozásait.
Mind tanúi voltunk az AI-vezérelt dezinformációnak, melyet a nemzetközi közvélemény félrevezetésére használtak a közelmúltbéli gázai tragédiák során.
Az algoritmusok gyorsan terjesztették a közösségi médiában a dezinformációt, miközben a pontos információhoz való hozzáférést blokkolták. Ily módon a társadalomnak nehéz volt pontos információt szereznie az aktuális ügyekről és emberjogi kihágásokról.